A felnövéséhez persze kellett az a közeg, ami miatt egyszerűen újjá kellett születnie... Nyilván, arról az oldalról, ami a szatíra tárgyát képezi, óriási a fanyalgás.
Persze! De ahogy a kib@szás társasjáték, úgy ne tessék csodálkozni! Maximum a közönség egy része röhögve száll alá a mindent - amúgy is - elnyelő lélektelen nihil-óceánban...
Aztán már meg is szűnik - végül!